Feeds:
Posts
Comments

Archive for the ‘Inspiráció’ Category

Analizálj!

Vissza a régi kerékvágásba.

A röpke szünet után egy mostanában diákjaimmal bevált praktikát osztok meg.

Akár tökéletesen kezdő vagy, akár haladó, biztosan vannak /lesznek olyan időszakok, amikor megakadsz, vagy valami új módszerbe, stílusba, esetleg tanfolyamba kezdesz, esetleg hirtelen kell látványos fejlődést elérned vagy komoly eredményt produkálnod.

Ilyen esetekben érdemes lehet önértékelést készítened a nyelvtanulásodról, erre pedig kitűnő segítséged az üzleti életben, közgazdaságban közismert SWOT analízis vagy SWOT elemzés.

Azt javaslom, ha kezdő vagy, magyarul állj neki, de 100-120 nyelvvel töltött óra felett már nyugodtan próbálkozz meg a tanult nyelveden megcsinálni.

SWOT elemzés

 SEGÍTIK a célok elérését  GÁTOLJÁK a célok elérését
BELSŐ TÉNYEZŐK  ERŐSSÉGEK (Strengths)  GYENGESÉGEK (Weaknesses)
KÜLSŐ TÉNYEZŐK  LEHETŐSÉGEK (Opportunities)

 FENYEGETÉSEK

 (Threats)

Látható, hogy egy négyrészes táblázatról van szó. A bal oldal a pozitívumokat mutatja, amik elősegítik a fejlődést, míg a jobb oldal a nehézségeket, akadályokat tartalmazza. A felső két sor a belső tényezőkre vonatkozik, az alsó pedig a külső körülményeket vizsgálja.

Hogy érthető legyen, most az internet nyilvánossága előtt elkészítem magyarul a saját némettanulásomról.

1. Belső tényezők

+ Strengths / Erősségek: 

ide kerül minden, amiben jó vagy, ami megy, ami nem okoz problémát, ami sikerélményt ad.

  • Hosszú évek tapasztalata alapján eléggé tisztában vagyok a hatékony nyelvtanulás minkéntjével.
  • Élvezem a nyelvtanulást, bármilyen nyelvről legyen is szó. Mindig felüdülés, kaland, sosem kényszer.
  • Minden érdekel.
  • Szeretek olvasni, zenét hallgatni, filmeket nézni – mind kihasználható nyelvtanulásra.
  • Szeretek emberekkel beszélgetni, újakat megismerni, nyitott vagyok más kultúrákra, szokásokra, felfogásokra.
  • Egyre több dolgot értek németül mind olvasva, mind hallgatva.
  • Nem akadok fent a névelőkön, ragozáson, szórenden és hasonlókon.

– Weaknesses / Gyengeségek:

ide értelemszerűen azok a dolgok kerülnek, amelyet nehézséget okoznak, amiben fejlődnöd kellene vagy szeretnél.

  • Sokkal kevésbé vagyok bátor németül megszólalni idegenekkel, mint annak idején angolul.
  • Nehezebben jegyzem meg a német szavakat.
  • Egyelőre jobban élvezem az olvasást, hallgatást, másolást, mint a beszédet és a magamtól írást.
  • Új anyagot jobban szeretek tanulni, mint régit ismételni.
  • Prioritásban sajnos még mindig az angol áll első helyen (ez némileg külső tényező is, ha heti 25-30 angolórát tartok, amire készülni kell, esetleg jogi szaknyelvet tanulni, utána csoportonként 6-7 ember háziját javítani… nem folytatom).
  • Mivel tanár vagyok, még nem szántam rá magam, hogy némettanárhoz forduljak. Nagyon kritikus lennék 🙂
  • Nincs különösebb tétje a némettanulásomnak, ezért nem vagyok annyira motivált, mintha mondjuk szükségem lenne egy nyelvvizsga-papírra róla, vagy Ausztriában terveznék tanulni. Sajnos egyformán kell belső és külső motiváció is!

2. Külső tényezők

+ Opportunities / Lehetőségek:

itt azokat sorold fel, amikkel a fenti gyengeségeken javítani lehet, az erősségek figyelembe vételével.

  • Mind fizikálisan, mind az interneten rengeteg anyag áll rendelkezésemre. Vannak tankönyveim, könnyített olvasmányaim, szókártyáim, zenéim, filmeim, és hatalmas mennyiségű egyéb hanganyagom.
  • Van a közelemben két német anyanyelvű, akikkel tudnék időnként pár szót beszélni.
  • Vannak osztrák barátaim.
  • A csf. is beszél németül, gyakorolhatunk együtt.
  • Regisztráltam nyelvcserés oldalakra, ahol tudok német tanuló- vagy beszélgetőtársakat keresni.
  • Esetleg egy nyelvvizsga a közeljövőben? Célnak nem cél önmagában, de jó, kézzel fogható fokmérő.
  • Kitalálni érdekes és élvezetes ismétlési formákat (pl. még izgalmasabbá tenni az Ankit, hogy ne unjam). Quizlet? Hangoskönyvek, levelezés németül, lang-8.

– Threats / Veszélyek:

itt pedig nem kifogásokat keresünk, hanem átgondoljuk, mi lehet akadály, és mi rá a megoldás. Segít a pozitív oldal!

  • Az angol miatt a német mindig háttérbe szorul. Megoldás: olyan időbeosztást kialakítani, hogy jusson a németre naponta időm, de ne keveredjen az angollal. Hétvégén pár óra is. Esetleg néhány hónapra abbahagyni a tanítást, hogy csak a németre tudjak fókuszálni, a végén egy vizsgával?
  • Túl sok anyag kapkodáshoz vezethet. Megoldás: napi és heti tervet kell készítenem, mikor mit fogok megcsinálni. (Volt már, de egy ideje elmaradt.)
  • Túl sok munkából eredő gépezés, emiatt nincs mindig kedvem bekapcsolni a gépet nyelvtanuláshoz, elmarad az Ankizás, nyelvcserés barátkozás. Megoldás: lecserélni végre a telefonomat egy okosabbra? Heti egy órát kitűzni sharedtalk-os csevegésre?
  • Az internet milyensége miatt túl könnyen elvonódik a figyelmem. Mivel az angolt jóformán úgy használom, mint a magyart, az engem érdeklő témákban automatikusan angolul keresgetek. Megoldás: egy program, ami nem engedi az elkalandozást (LeechBlock)? Minden böngésző és alkalmazás átállítása németre? Rászokás a németül keresésre!

Ezután pontos tervet készítek arról, mit mikor hogyan valósítok meg, és ha megvan, pipálom, kihúzom, hogy lássam az eredményt, a produktivitást.

Feladat: készítsd el a saját nyelvtanulásod SWOT-analízisét és kövesd a megadott lépéseket!

Advertisements

Read Full Post »

Az egyik előző postban ígértem egy receptet a biztosan működő nyelvtanuláshoz. Ez nem szentírás, és túlzottan nem is titkos, csupán tapasztalati úton bevált hozzávalók sora.

1. A legfontosabb, hogy minden nyelvet a maga nyelvén. Angolt angolul, németet németül. Erről fogok írni bővebben is, most tömören: azért hatékonyabb így, mert megtanít az idegen nyelven gondolkodni, segít olyan stratégiák elsajátításában, mit csinálj akkor, ha nem jut eszedbe egy szó, hogyan írj körbe valamit, hogyan kérdezz vissza… Ha nincs esélyed arra, hogy átválts a magyarra, kénytelen leszel kivágni magad idegen nyelven, és még számos pozitív hozadékkal jár. Evidenciának kellene lennie, mégsem az sajnos.  Persze nem mindegy, hogyan, nagyon tudatosan, jól felépítve kell így tanulni-tanítani, de gyakorlattal rengeteg dologra rá lehet jönni. Simán működik teljesen kezdő szinttől is and it works wonders 🙂

(Ezért nem írok pl. magyar-német megfeleléseket az ankiba. Később megmutatom, hogyan csinálom.)

2. Elengedés, elfogadás. Az halad a legjobban, aki képes az elengedésre, és ez nem afféle Paolo Coelho-szerű oltári életbölcsesség, hanem tény. Ha nem görcsölsz azon, hogy nem értesz mindig mindent, ha nem arra fókuszálsz, amit még nem tudsz, hanem arra, amit már igen, ha nem stresszeled magad a nyelvtanon vagy azon, hogy egy már ismertnek vélt szó egyszer csak egészen mást is jelent, aztán megintcsak felbukkan egy új jelentés, vagy egy sokszor “megtanult” kifejezés újra nem jut eszedbe, továbbá megtanulod elfogadni a hibáidat, és igyekszel profitálni belőlük – sokkal gyorsabb eredményeket fogsz elérni.

(Ezért nem aggódom túlsággal a német névelőkön vagy a ragozáson. Ha eleget látom-hallom, majd megragad minden. Rome wasn’t built in a day.)

3. Kis lépésekben. A nyelvtanulás idő. Fel lehet pörgetni, de egyrészt a felpörgetők saját bevallása szerint is minél gyorsabban tanulsz meg egy nyelvet, annál gyorsabb lesz a felejtés is, másrészt a nyelv nem olyan mint egy egyetemi tárgy, amit a vizsga előtt két nap alatt bevágunk, aztán ugyanazzal a svunggal el is felejthetünk. Meséltem már olyanokról, akik itt és itt tartanak a könyvben, csak épp nem tudnak 2 alap mondatot sem összerakni szóban.

(Ezért nem rohantam előre például sem a DW-vel, sem a Themennel, sem a Pimsleurrel az utóbbi időben. Ismételnem, emésztenem kell az eddigieket. Ha biztosan lesznek az alapok, megyek tovább.)

4. Körkörös haladás. Ez az előző ponthoz kapcsolódik, mégis különvettem. Az órákon ez nagyjából így jeleníthető meg: új anyag1, ismétlés, új anyag2, ismétlés1,2… Nem az a cél, hogy egy órán egy leckét átvegyünk, hanem hogy biztos, magabiztos, zsigeri legyen a meglévő tudás.

(Ezért térek vissza egy-egy anyaghoz folyamatosan. Egyre többet értek és emlékszem belőlük. Sikerélmény.)

5. A készségek természetes sorrendje. A sokat emlegetett különbség a nyelvtanulás és a nyelvelsajátítás között… Angolból pedig különösen fontos, hogy – figyelem! – először halld, azután ismételd, majd csak aztán lásd leírva és legvégül írd le te is az új dolgokat. Ezért tanuljuk kezdőkkel rögtön úgy hogy What’s your name? és nem kezdjük el boncolgatni, hogy what + is + your… . Ráérnek még megfejteni, mi az az ‘s, sőt, így a hallásértés is rögtön fórral indul, sokkal könnyebb lesz a szövegből kihallani, mit is takarhatnak az elharapott félszavak, ha eleve kimondani is úgy tanuljuk őket.

(Ebből a szempontból nagyon jó a Pimsleur, muszáj vagyok hallás után ismételni, nincs kecmec.)

6. Kultúrmissziós tevékenység. A legjobban azt szeretem a nyelvekben, hogy emberekhez, országokhoz, kultúrákhoz kötődnek, és talán nem volt még olyan szkeptikus vagy kizárólag külső motivációk által hajtott tanítványom (“az angol kell a munkához”), akinek ne tudtam volna olyan filmet / zenét / könyvet / kabarét / képregényt /sütit 🙂 ajánlani, amitől kedve ne támadt volna igazán angolt tanulni. Angyal szállt el felettünk az egyik céges csoportomban, amikor az Englishman in New Yorkot hallgattuk egy hajnali órán, vagy amikor megnéztük, hogyan süt Julia Child rántottát.

(Ezért keresgélek folyamatosan német zenéket, könyveket, filmeket, sorozatokat…)

7. Amit lehet, mondatban. Bizony, bizony, kezdő szinttől is úgy tanulunk, hogy például amikor a körülöttünk lévő tárgyakat vesszük sorra, azonnal azt mondjuk: It’s a chair, They are windows, It’s a table… Önálló szavakkal nemigen tudunk mit kezdeni, ugye magyarul sem azt mondjuk hogy *kert játszani gyerek kutya, hanem hogy a kertben játszanak a gyerekek a kutyával.

(Ezért írok szinte csak mondatokat az ankiba, vagy ahol szavakat teszek fel képpel (például ételek, ruhák, tárgyak nevei), azért ott is igyekszem példamondatokat hozzájukbiggyeszteni. Két légy egy csapásra.)

+ 1 Változatos módszerek. Hallás utáni ismétlés, diktálás, scriptorium (egyéni diákokkal csodálatosan működik!), chatty (el kell mesélned egy történetet a párodnak, ahány ember van a csoportban, annyiszor, illetve te is meghallgatod a párod sztoriját, az egyik legtutibb beszédfejlesztő), történetépítés (képek, szavak, tárgyak alapján), memóriagyakorlatok, szerepjátékok, zenehallgatás, kérdés-felelet, kvízek, barchoba, info-gap (a másik tud valamit amit te nem), stb. stb. Nem, nem fordítunk. Mindig attól függ a feladat, épp mit tanulunk és miért.

(Ezért csinálok németből annyi mindent egyszerre. Egyedül kicsit nehezebb, némelyik gyakorlat nem is megoldható, de van sokféle, ami imitálható magunkban is. A lényeg az aktív részvétel elejétől kezdve.)

Read Full Post »

“Gerald Murnane még soha nem hagyta el Ausztráliát, igazság szerint az elmúlt negyven évben a várost sem, ahol él. Még sosem ült repülőgépen, nincs televíziója, mobiltelefonja, se számítógépe. Folyékonyan beszél viszont magyarul, az angyalok nyelvén – így az interjú is magyar nyelven készült.”

 

Read Full Post »

… mindenekelőtt

1. eldönteném, hogy sikerülni fog. Nem keseregnék azon, hogy rossz a nyelvérzékem, és nem mantráznám percenként, hogy nekem ez soha nem fog menni. Hinnék magamban, sőt, biztos lennék abban, én ezt (is) meg tudom csinálni.

Ha ez megvan, a továbbiakban

2. nem görcsölnék azon, mit jelent tudni vagy megtanulni egy nyelvet, és hogy mikor fogok tudni tökéletesen és/vagy anyanyelvi szinten és/vagy felsőfokon beszélni, hanem azzal foglalkoznék, hogy most elolvasom ezt a cikket angolul, meghallgatom azt a podcastot, és hű de jó ez a képregény, meg kell szereznem az összes részt, és mennyire imádom ezt a sorozatot, végignézem a végéről spekuláló összes fanvideot is a youtube-on (vigyázat, spoiler), plusz elolvasom a nagyon ráérő fórumozók összes megjegyzését, sőt még vitatkozni is nekiállok velük, annyira nem értek egyet, és keresnék még sorozatokat, még filmeket, még könyveket, még blogokat…  és egész nap szólna mellettem a boogie. 🙂

3. Közben nem foglalkoznék azzal, hogy miért nem pont ugyanúgy ugyanazt jelentik azok az átkozott szavak előtt vagy mögött álló kis izék, például az  in, on, at, by, to, for, mint magyarul a -ban, -ben, -nál, -nél, -hoz és a többi kis szenyadék. Nem darabokban, magyar ferdítéssel magolnám a szólistákat, hanem minimum 3-4 szót vágnék be egyszerre, de leginkább egész mondatokat,  és rögtön nem okozna gondot, hogy He was born in 1987, Where do you come from?, I’m good at cooking, sőt még az sem érdekelne, hogy most akkor hány igeidő is van az angolban, mert olyan mondatokat tanulnék a megjegyzésükre, mint például I’ve lived here all my life, vagy How long have you been waiting for me?, és magasról letojnám, hogy ezeket hogy a búbánatba is hívják, és hogy még 8 hátravan a 12-ből?!?!

4. Azzal sem foglalkoznék, hogy a munkaszerzéshez fontos tudni angolul, meg hogy a mai világban elengedhetetlen az angoltudás, és a fülem botját sem mozgatnám a mikor lesz már meg a nyelvvizsgád vagy a minek tanulsz már annyit kérdésekre. Örülnék, hogy egyre többet értek, hogy el tudom magyarázni a Tescoban az amerikai nőnek, hol találja a készételeket, és nem pánikolok be, ha mindenféle villogó üzeneteket küld a számítógép.

5. A legesleginkább pedig azt tartanám szem előtt, hogy mindezt élvezzem, és minden angolozással kapcsolatos perc “maga legyen a kéjmámor”.

Read Full Post »

Tény, hogy nagyon könnyű és felszabadítóan észrevétlen a zenén keresztül nyelvet tanulni. A mostanra elég tűrhető angolom nem kis százaléka, sőt egyáltalán, az elindulása a zenének köszönhető.

Angolul hihetetlenül egyszerű a fogamra való muzsikát találni, hisz a(z ír) népzenétől a tradicionális blueson keresztül a swingen és a klasszikus rockzenén át az electroig és a jazzig minden jófélét szeretek (egyedül a diszkóval lehet a világból kikergetni), és nincs olyan irányzat, ahonnan ne tudnék több tucat szenzációs angolul (franciául, spanyolul, olaszul) éneklő előadót megnevezni.

Mondanom sem kell, a német zenével korántsem ilyen egyszerű a helyzet. Persze a némettanulás előtti időkben is ismertem jópár német/osztrák zenészt, zenekart, biztos ismerős neked is a Rammstein, a Toten Hosen vagy Nena (bár pályája töretlen, és nem is énekel rosszul!), Falco, a Modern Talking, vagy a mára klasszikusnak számító Kraftwerk… és még sorolhatnám, de az általam igazán kedveltek jókora hányada na milyen nyelven énekel?

Persze angolul. Esetleg franciául. Gondolj a De Phazz-ra, Parov Stelarra, Waldeckre, de még Mozart operái is olasz nyelvűek. Hogy ennek mi az oka, külön tanulmányt érdemel, és már meg is írták természetesen, itt olvasható angolul: Miért nem énekelnek a német zenészek a saját nyelvükön?

Szóval nem egyszerű és kicsit elszomorító a helyzet. Azért ahogy a némettudásom gyarapodik, az internetes keresési képességem is finomul, meg persze a figyelmem is errefelé irányul, így egyre jobban megismerkedem a német kultúrával, teljes lavinaeffektus. Így találtam rá a már régóta kedvelt Peter Heppner korábbi zenekarára, a Wolfsheimre, bár a gyönyörűséges hangú Heppner sajnos mind a bandában, mind a szólópályáján, mondanom sem kell, 90%-ban angolul danolászik.

Azért ráakadtam pár tetszetős nótára, például az Übers Jahrt már tucatszor meghallgattam, megunhatatlan – és egyre érthetőbb.

Elég felkapott Németországban a Juli zenekar, olyannyira, hogy Die Perfekte Welle című daluk afféle kultikus himnusszá és egy német nyelvű válogatásalbum címévé nőtte ki magát. Fülbemászó kis tinglitangli a legtöbb számuk, de épp ezért többször hallgatható és a szövegük is könnyen érthető és megjegyezhető, ami nyelvtanulási szempontból a legjobb.

A fejletépős punk bulizni igen, de itthoni hallgatásra nem az én műfajom, viszont minden punk, punkrock bandának akadnak azért líraibb nótái is, például a fentebb említett Die Toten Hosen (ami a wiki szerint a német szlengben  impotenseket jelent 🙂 ) zenekarnak is:

Végül találtam két gitáros fazont is, Klaus Hoffmant és Hannes Wadert, és még nem adom fel a keresést.

Tudtok esetleg ajánlani valakit?

Read Full Post »

Más tollával

Egyik kedves, most Londonban élő extanítványom néhány gondolata a nyelvtanulásról. Az utolsó bekezdés különösen figyelemreméltó.

 

Read Full Post »

Amikor elkezdünk tanulni egy új nyelvet, olyan felfoghatatlan távolságnak tűnik a vége: a folyékonyan beszéd és (majdnem) minden megértése…

Hogyan ne kedvetlenedjünk el, ne veszítsük el a lelkesedésünket és tartsuk fent a motivációnkat?

Az ügyes, reális célmeghatározáson kívül sikerélményre van a legnagyobb szükségünk. Arra az érzésre, hogy fejlődünk, van eredménye a munkánknak, és nem lehetetetlen a küldetésünk. Muszáj magunknak megteremtenünk és folyamatosan fenntartanunk ezt az érzést, pláne, ha egyedül tanulunk, és nincs, aki folyton veregesse a buksinkat azzal, hogy nagyon ügyes voltál, csak így tovább.

Apró, a motivációt fenntartó sikerélmény lehet egy fogalmazás: kiváló helye ennek a lang-8, ahol gyors regisztrációt követően már onthatjuk is magunkból a jobbnál jobb szösszeneteket, és anyanyelviek ki is javítják ezeket nekünk. Egy fokkal azért gyengébb a Livemocha, mert ott a nyelv nem született beszélői is javíthatnak, aminek azért megvan a maga veszélye, illetve ott mindig az egyes leckék végén írhatunk valamit, általában a lecke témájával kapcsolatban. A lang-8-on nincsenek ilyen kötöttségek.

Ilyen lehet egy akármilyen rövid beszélgetés egy anyanyelvivel: nagyon büszke voltam magamra, amikor jó hétvégét kívántam egy német ismerősnek (sajnos a szitu nem engedett hosszabb csevegést), vagy amikor megkérdeztem a házigazdánkat, meddig kell másnap elhagynunk a szobánkat és még a válaszát is értettem. Apróságok ugyan, de nem szomorít el, hogy még nem a globalizációt tárgyaltuk ki, és az sem, amikor más helyzetben át kellett váltanom angolra.

Nagy örömet szerez egy elolvasott könyv: nekem szintén Ausztriában Der pummelige Panda, egy a szobánkban talált mesekönyv. Ugyan csak most esett le, mit jelent a pummelig (Google képek, nem, nem szexit), de a minden oldalon kép és maximum 2-3 mondatos szöveg szerkezet sokat segített a megértésben. Elolvastam és megpróbáltam lefordítani még egy adventi mesekönyvet is, amiben advent minden napjára 1 mese jutott. (Nem célom egyébként a fordítás, illetve de :), de nem hiszek abban, hogy a fordítási képesség egy az egyben tükrözi a nyelvtudást, viszont vicces volt. Ahol nem értettem valamit, ott improvizáltam.)

Az első németül nézett német nyelvű film, ugyan angol felirattal, de rengeteg mondatot, szót felismerve. Még több fogja követni.

Az első igazi újságcikk azért élmény, mert tudod, ezt nem nyelvtanulóknak írták, ugyanakkor a képek, képfeliratok itt is rengeteget segítenek. Sima női lap, semmi agysebészet (de beszereztünk egy biciklizésről szólót is).

Az első online csetelés még rengeteg keresgéléssel zajlott, de el tudtam mondani, mit szeretnék, és ki tudtam silabizálni a válaszokat 🙂 Ha simán bent vagy egy német nyelvű csetszobában, vagy egy német fórumon, vagy ránézel pár youtube video alatt a kommentekre, remek érzés ha tudod követni, és persze csomót lehet belőlük tanulni.

Amint látható, lehetne fordítva: siránkozhatnék, hogy jaj de sokszor nem jutnak eszembe szavak, nem értek még egy béna gyerekkönyvet sem teljesen, vagy angol felirattal nézem a filmet… De eszem ágában sincs. Nincs három hónapja, hogy kínai volt nekem a német :), most pedig ennyi mindenre képes vagyok már!

Hajrá, szeresd magad, és örülj a kis lépéseknek!

Read Full Post »

Older Posts »