Feeds:
Posts
Comments

Archive for April, 2013

Az angol-magyar szótárfüzet megvolt?

Az a fajta a klasszikus szótárfüzet vagy szólista, ahol az egyik oldalra kerül az idegen szó, és mellé, a vonal másik oldalára a magyar jelentése, valahogy így:

aunt       – nagynéni

garden  – kert

to           – -ba, -be, – nak, -nek (ez a kedvencem!)

decide   – eldönteni

Nekem muszáj volt az összes eddig tanult nyelvemen: oroszból (melléknév- és igeragozással együtt!), franciából, angolból is – de, talán nem meglepő, nem ennek köszönhetően tanultam meg angolul.

Annyira megszokott és általánosan elfogadott ez a szógyűjtési-tanulási forma, hogy sokakban fel sem merül, miért nem megy így a szókincsfejlesztés.

Mert nem megy. Pont annyira van értelme, mint az ágyneművasalásnak vagy a magassarkú tornacipőnek.

Mert:

1. A szótárfüzetben a szavak mindig ugyanabban a sorrendben vannak.

Még ha fotografikus is a memóriád, akkor is legfeljebb a szavak sorrendjére fogsz emlékezni az oldalon (mi is az “eldönteni”? ott volt bal felül, a negyedik sorban…), de hogy hogyan kell vele egy mondatot csinálni, vagy mi történik akkor, ha egy adott magyar szónak nincs meg az angol “párja” a fejedben lévő szótárban, sajnos nem derül ki.

2. Így nem elég egy, magát az idegen szót megtanulni, hanem kapásból kettőt kell: hozzá a magyart is, tehát amikor az angoltanár 40 szóból írat egyik napról a másikra szódogát, akkor az rögtön 80 szót jelent. Holott az a 80 lehetne például hasznos kifejezés, szóösszetétel is.

3. Ha így tanulunk, azt fogjuk gondolni, annak a bizonyos magyar szónak csak és kizárólag az lehet az angol megfelelője, és ha egy szövegben belefutunk abba a szóba, és azzal a megtanult jelentéssel nem értelmes a szöveg, rögtön lefagyunk.

Fordítva is: egy bizonyos magyar szónak megtanultuk az angol jelentését, csak azt nem vettük figyelembe, hogy más értelemben nem azt a szót használjuk, vagy magyarul azonos alakú szavak, de angolul nem. Különösen, ha nem csoportban tanultuk azokat a szavakat. Lásd például:

körte (mint gyümölcs) – pear

pear

(villany)körte – bulb / light bulb

bulb

Furcsán nézne ránk az angol háziasszony, ha közölnénk vele, hogy a szobánkban “the pear needs changing” 🙂

Ráadásul milyen irtózatosan unalmas vaktában egymás alá dobált szavakat bemagolni, vagy az angol rendhagyó igék három alakját, szintén használat nélkül, sorban… Nekem speciel fél perc alatt elkalandoznak a gondolataim, sőt, simán elalszom az ilyesfajta listákat bámulva. Brrr.

Ha valami elveheti a kedvünk a nyelvtanulástól, akkor ez ezer százalékosan az.

Kedves nyelvtanulók! Ne szólistákból tanuljatok!

Kedves nyelvtanárok! Ne írassatok szótárfüzetet, és belőle szódolgozatot!

Hogyan érdemes akkor szavakat tanulni?

Először is, ez egyrészt attól függ, épp milyen szinten vagy, másrészt, mi a célod a nyelvtanulással. Másképp kell ugyanis készülni mondjuk egy külföldi utazásra, másképp, ha a Firefly-t szeretnéd nyolcszor megnézni, és másképp, ha vizsgáznod kell. Általánosságban:

1. Az első és legfontosabb, hogy mindig az eredeti, angol szövegből indulj ki. Ne magyarul gondold ki a mondanivalódat, hanem minél több inputot (hallott, olvasott szöveget) használva az angol mondatokat, kifejezéseket figyeld meg és azokat utánozva, azokból építsd fel a beszéded. Ha nincs elég input, elég helyes minta ahhoz, mit hogyan mondj, honnan fogod tudni, hogyan kell valamit helyesen kifejezni?

2. Angolból nagyon, de szerintem más nyelvekből is fontos, hogy először halld a kifejezéseket. Ez minél kezdőbb vagy, annál fontosabb. Az angol írás annyira eltér a kiejtéstől, és olyan kevéssé megjósolható (legalábbis egy kezdőnek) hogyan is kell a szavakat, mondatokat kiejteni, hogy életbevágó: először halld a megtanulandót, ismételd el sokszor (akár úgy, hogy még nem is láttad leírva), és csak utána olvasd el, olvasd és hallgasd egyszerre, majd írd is le, hogy összekapcsolódjon a hallott és az írott forma.

Persze olvasni jó és kell is, de ha kezdő vagy, inkább hangoskönyvekkel (CD-s könnyített olvasmányokkal, kezdő könyv CD-s verziójával) kezdd. Amikor pedig kifejezetten a szókincsbővítés kedvéért olvasol, és gyűjtöd magadnak a fontosnak tartott kifejezéseket, akkor mindig ellenőrizd le a kiejtésüket is. A kulcs: hangosszótár, például itt:

http://oald8.oxfordlearnersdictionaries.com/

vagy itt: http://www.thefreedictionary.com/

3. Ha rájöttél egy-egy angol szó, kifejezés jelentésére, azt javaslom, NE írd mellé magyarul. Magyarul már tudsz, felesleges időt és energiát pocsékolnod a magyarul való írásra, az angol szó magyar jelentésének ismételgetésére. Nem fogsz jobban emlékezni arra a szóra attól, hogy mellé írtad magyarul a jelentését. Mennyivel maradandóbb lesz ehelyett:

aunt – nagynéni

ez:

Zsuzsa is my aunt.

My aunt lives in Brussels.

Feltéve, ha igaz. Gondolj ki olyan példamondatot, amik igazak rád, egy barátodra, ismerősödre. Vagy viccesek, vagy furcsák, vagy másképp, de maradandóak.

Hosszabbnak tűnik, pedig nem az: az extra egy-két perc időráfordítás megtérül, mert ez is a tanulási folyamat része, segít gyorsabban és fájdalommentesebben megjegyezni a szavakat, bővíteni a szókincsedet.

Ráadásul két legyet csapsz egyszerre, mert rögtön mondatban, nyelvtannal együtt látod és jegyzed meg a szót.

Advertisements

Read Full Post »

Ínyenceknek ajánlom az alábbi videot David Crystallal (aki több neves, például Cambridge és Penguin enciklopédia, illetve a Txtng: The Gr8 Db8 című könyv szerzője, nyelvész, akadémikus), és színész fiával a Globe színház színpadáról.

Összehasonlítják a Shakespeare-korabeli angol kiejtést a mai RP-val, azaz Received Pronunciationnel, vagyis ahogy manapság szokták Shakespeare darabjait színpadon előadni – sajnos, mivel így rengeteg poén, szójáték, nyelvi lelemény vész el az eredeti szöveg gazdagságából.

Milyen kettős értelme van az As You Like It (Ahogy tetszik) című vígjátékban az “And so, from hour to hour we ripe and ripe, / And then, from hour to hour, we rot and rot (…)” soroknak, ha a megfelelő kiejtéssel hangzanak el?

Nézd meg:

Read Full Post »